Kereskedelem és marketing alapképzési szak

Érvényes: 2017. szeptember 1-től.

1. Az alapképzési szak megnevezése

a) Magyar nyelven: kereskedelem és marketing
b) Angol nyelven: Commerce and Marketing

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

a) Végzettségi szint: alap fokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc)
b) Szakképzettség: közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon
c) A szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Commerce and Marketing

3. Képzési terület: Gazdaságtudományok

4. A képzési idő 7 félév (6+1)

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit (180+30 kredit)

a) a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
b) intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit, amelyből a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit,
c) a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. Az alapképzési szak képzési célja

A képzés célja kereskedelmi és marketing szaktudással és készségekkel, gazdasági és üzleti ismeretekkel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik alkalmasak a különböző termékek és szolgáltatások keresletvezérelt beszerzésére és értékesítésére, kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7. A szakképzettség területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 341

8. A képzés fő területei

Tudományágak, szakterületek	Kredit pont
Közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek: (80-90 kredit)	80
Társadalomtudományi alapismeretek: (10-20 kredit)	12
Kereskedelmi és marketing szakmai ismeretek: (70-90 kredit)	76
A specializációkhoz rendelt kreditérték (legfeljebb 30 kredit)	28
Szabadon választható tárgyakhoz rendelt minimális kredit (10 kredit)	12
Szakmai gyakorlat	20
Szakdolgozat	10
Összesen:	210

9. Szakmai gyakorlat

Az alapképzési szakon egy félévig tartó (minimum 12 hét időtartamú, nappali tagozaton 400 óra, részidős képzésben 200 óra) összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10. Kritérium tárgyak

A kritérium tárgyak teljesítése kötelező. Ezekhez kreditérték nincs rendelve.
Testnevelés: Nappali tagozaton kritérium tárgy, mely a 2. és 3. félévben kerül meghirdetésre heti 2 órában.

Idegen nyelven hallgatandó tárgyak: Minden nappali alapképzésben résztvevő hallgatónak kritérium tárgyként fel kell vennie kettő, az egyetem által meghirdetett angol vagy német nyelvű szakmai kurzust, és teljesítenie kell az arra előírt számonkérést. Amennyiben a hallgató a kritériumtárgyat nem angol nyelven teljesítette, úgy igazolnia kell angol alapfokú nyelvtudását, a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

11. Nyelvi követelmények

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú szakmai nyelvvizsga vagy felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

12. A képzés formái

a) Nappali
b) Levelező

13. Az ismeretek ellenőrzése

a) a szorgalmi időszakban tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv stb.) értékelésével,
b) elővizsgával,
c) a vizsgaidőszakban tett vizsgával,
d) a szigorlattal és
e) a záróvizsgával.

14. Félév végi értékelés adható

a) évközi jeggyel (jele: é), mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, a szorgalmi időszak alatti ismeret ellenőrzése alapján,
b) vizsgajeggyel (jele: v), ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, vagy az évközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 50%-ban a vizsga, legfeljebb 50%-ban a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján történik,
c) elfogadással (jele: e), amelyet a testnevelés tantárgynál kell alkalmazni (nemteljesítés esetén: „nincs elfogadva”) bejegyzéssel.

15. A záróvizsgára bocsátás feltételei

a) végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése,
b) a bíráló által elfogadott szakdolgozat.


A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.

A hallgató a végbizonyítvány megszerzését követően bocsátható záróvizsgára. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető.

 
16. A záróvizsga részei

A záróvizsga a szakdolgozat védéséből és a tantervben előírt tárgyakból tett vizsgákból áll. A záróvizsgát a hallgatónak lehetőleg egy napon, folyamatosan kell letenni. A záróvizsga szóbeli vizsgákból áll, a felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc. A bizottság előtt egyidejűleg egy hallgató vizsgázhat.

A záróvizsgára összesen legalább 20 és legfeljebb 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki.

A jelölt a vizsgát akkor kezdheti meg, ha a záróvizsga-bizottság szakdolgozatát legalább elégséges (2) minősítéssel elfogadta. Az elégtelen szakdolgozat kijavításának feltételeit az illetékes intézet határozza meg.

17. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és a záróvizsga szóbeli részére kapott érdemjegyek – a vizsgatárgyak számát figyelembe vevő – átlaga az alábbiak szerint:

A záróvizsga sikertelen, ha bármelyik kapott érdemjegy elégtelen.

18. Az oklevél kiadásának feltételei

a) Sikeres záróvizsga,
b) Nyelvi követelmények teljesítése.

19. Kooperatív képzés lehetősége

A kooperatív képzés az egyetem nappali alapképzéséhez kapcsolódó, önkéntes, kiegészítő gyakorlati modul, amelyben az Egyetem és valamely gazdasági társaság, vállalat, intézmény együttműködnek annak érdekében, hogy az egyetemi hallgatók – a képzési célban megfogalmazottak szerint – szakmai gyakorlatot szerezzenek.

20. Duális képzés lehetősége

A duális képzés a gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szakmailag minősített, az Egyetemmel szerződéses kapcsolatban álló vállalatoknál folyó gyakorlati képzések tantervi tartalmuknál, struktúrájuknál és a vállalatoknál töltendő, megnövelt óraszámuknál, valamint a megszerzett munkatapasztalatnál fogva növelik a hallgatók szakmai kompetenciáját, vállalati ismereteit és erősítik a kultúráját.

21. Választható specializációk

a) Marketingkommunikáció
b) Nemzetközi kereskedelem (Mobility Window)

22. Életbe lépés ideje

Jelen tanterv a 2017. év szeptemberében induló szemesztertől kezdődően felmenő rendszerben

23. A tanterv elkészítésének forrásai

a) 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet (2016. október 17-i állapot szerint)
b) ÓE SZMSZ III. kötet: ÓE Hallgatói követelményrendszerének 1. számú melléklete: ÓE TVSZ 2016 (2016. június 28. napjától hatályos 4. verziószámú változat)

Utolsó frissítés: 2017. 01. 02.