A Kutatócsoport magyar elnevezése: Versenyképesség és Fenntarthatóság Kutatócsoport
Rövidítése: OE VeFeK
A Kutatócsoport angol elnevezése: Competitiveness and Sustainability Research Group of the Obuda University
Alapítás dátuma: Budapest, 2021. június 21.
A Kutatócsoport célkitűzése: a versenyképességgel kapcsolatban szélesebb körben is elismert akadémiai kutatócsoport működtetése, amely tudományos és szakmai eredményeivel a versenyképesség-kutatás és fenntarthatóság egyik érdemi szereplőjévé kíván válni.
A Kutatócsoport feladatai:
- kutatások és projektek lebonyolítása
- kapcsolatépítés hazai és nemzetközi szereplőkkel
- tudás- és ismeretátadás (elsődlegesen a versenyképesség és fenntarthatóság témájában)
- konferenciák és más rendezvények szervezése
- a versenyképesség és fenntarthatóság témájának népszerűsítése
- fiatalok bekapcsolása a versenyképességi és fenntarthatósági kutatásokba
- tanulmányok és publikációk megjelentetése
- tudományos ismeretátadás, oktatás, képzés
- egyéb profiljához illeszkedő tevékenységek
A tevékenység helye: 1086 Budapest, Tavaszmező utca 15-17, C. épület I. emelet
A Kutatócsoport az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karán folytatja tevékenységét.
A Kutatócsoport tagjai:
- Dr. Varga János PhD, oktatási dékánhelyettes, a Kutatócsoport vezetője
- Prof. dr. habil. Csath Magdolna DSc, címzetes egyetemi tanár
- Dr. habil. Garai-Fodor Mónika PhD, dékán
- Dr. habil. Csiszárik-Kocsir Ágnes PhD, kutatási dékánhelyettes
- Dr. Szekeres Valéria, egyetemi docens
- Plötz Anita, PhD hallgató
- Balogh Attila, PhD hallgató
- Szélpál Szilárd, PhD hallgató
- Baráz Dávid, hallgatói tag
- Vigh Orsolya Kinga, hallgatói tag
- Menyhért Kornél Tamás, hallgatói tag
- Korodi Norbert, hallgatói tag
Partnerkutatók:
Tánczos Levente-József, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
PhDr. Kahler Korcsmáros Enikő, oktatási dékánhelyettes, Selye János Egyetem
A Kutatócsoport az Óbudai Egyetem szabályzataival összhangban és az Egyetem értékrendjéhez igazodóan végzi kutatási és szakmai tevékenységét. A kutatások és a projektek koordinálását elsődlegesen a vezető kutatók látják el, míg a Kutatócsoport működését a kari adminisztráció és infrastruktúra segíti.
Miért aktuális a versenyképesség és a fenntarthatóság összehangolt kutatása?
- Mert nincs egyetértés annak pontos meghatározásában és abban sem, hogy mivel lehet egyértelműen versenyképes országot vagy vállalkozást építeni. A versenyképesség mindenkinek mást jelent és mindenki másban látja a versenyképes működés feltételeit. Az a kérdés, hogy vannak-e egyértelmű sikerreceptek és azokat milyen körülmények között alkalmazhatjuk?
- A válságok idején még fontosabbá válik a versenyképesség kérdése és az is, hogy hogyan lehet ezt elősegíteni egy kedvezőtlen időszakban (például a COVID-19 időszakában)!?
- Magyarország nem tartozik sem a világ, sem Európa legversenyképesebb országai közé. Bár az elmúlt években javítottunk az IMD versenyképességi listáján (World Competitiveness Yearbook), ezzel még mindig elmaradunk több nyugat-európai országhoz képest. Hasonló véleményen vannak más versenyképességkutató szervezetek is, így például a World Economic Forum.
- Az Európai Unió jövője szempontjából igen hangsúlyos kérdés, hogy hogyan lehet a versenyképességi különbségeket csökkenteni a tagországok között? Amíg a tagállamok között ilyen különbségek vannak, addig kisebb esély kínálkozik az uniós szintű sikerekre és a nemzetgazdaságok tartós felzárkózására. A fejlettségi, jövedelmi különbségek nem segítik elő az Unió hosszú távú fejlődését.
- A versenyképesség mérésének nincs egyértelműen elfogadott módja. Amíg több esetben a gazdasági növekedés mérőszámát, vagyis a GDP-t tekintjük alapnak, addig mások eljutottak a multidimenziós elemzési technikákig. Előbbi rendkívül korlátos, míg utóbbi fejlesztésekre szorul. Az a kérdés, hogy találhatók-e fejlesztési pontok a mérési módszertanokon vagy szükséges lehet-e új módszertanok kidolgozására.
- Megjelent a versenyképesség új vetülete is, a környezeti fenntarthatóság, valamint a környezeti értékek védelme. A versenyképesség ma már nem korlátozódik pusztán az anyagi javakra vagy a termelési tényezőkre. Felértékelődik a humánum szerepe, valamint a környezeti értékek megóvása. Előtérbe kerül a reziliencia, a válságállóképesség és a rugalmasság kérdése is.
- Az Európai Unió 2050-ig magasztos klímacélokat fogalmazott meg, amelyek szoros kapcsolatban állnak a zöld átállással, a klímasemleges gazdasággal és fenntartható gazdálkodással. Mindez alapvetően változtatja majd meg az iparágakat, a beruházások természetét és a vállalkozások üzletpolitikáját. A versenyképességet új dimenzióban kell értelmezni és új irányok megjelenésére lehet számítani (Green Competitiveness és Greenovation).
- A versenyképesség új dimenziója a „reziliencia”, azaz válságállóképesség, amely összefügg – a gazdasági és környezeti mellett – a társadalmi és humán fenntarthatósággal. A jövőben újabb – nemcsak egészségi, hanem környezeti és társadalmi – válságok is várhatók. Ezért megnő a fenntarthatóság és az ellenállóképesség erősítésének fontossága. Ez egyben azt is jelenti, hogy új, esetenként minőségi („puha”) mutatókat is elemezni kell. A jövőben lehet, hogy azok az országok lesznek a legversenyképesebbek, amelyek a leginkább fenntartható és válságálló társadalmi-gazdasági rendszereket és intézményrendszert tudnak kialakítani.
E fenti aktualitások egyértelműen alátámasztják, hogy miért is van létjogosultsága egy versenyképességgel és fenntarthatósággal kapcsolatos kutatási és együttműködési kezdeményezésnek a Karon.
Az OE VefeK elérhetősége: varga.janos@kgk.uni-obuda.hu
