Kiemelt publikációk

Az Országos Tudományos Diákköri mozgalom egy egyedülálló, élményalapú tehetséggondozó mozgalom, amely a diákközpontú tanulást segíti elő a facilitátorként dolgozó oktatókon keresztül. A 70 éves konferenciasorozat keretében a hallgatók mentorral támogatott kutatásokat végeznek önállóan választott témájú tevékenységeket, tudományos dolgozatokat készítenek, kutatómunkájukat bemutatják a társaknak intézményeiken belüli szakértői zsűrik. Jelen tanulmány áttekinti és elemzi ezt a folyamatot a versenyrituálék, a képességfejlesztés és a tanulói tapasztalatok szemszögéből. A tanulmány az országos konferenciasorozatban a Közgazdaságtudományi Szekciójában résztvevő hallgatók körében végzett felmérés során kapott véleményeket, észleléseket a módszer hatékonyságának szemléltetésére. Az eredmények arra utalnak, hogy az olyan konferencia rendezvénysorozatok – amelyek versenyként, szakmai konferenciaként, fesztiválként funkcionálnak közösségi eseményeken keresztül – hatékonyan fejlesztik az egyre inkább elterjedt soft készségeket, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak a 21. században. Az országos rendezvény a szakmai kompetenciákon túl pozitív élményekkel is szolgálja a résztvevőit.

The Hungarian Student Research Society (HSRS) movement is a unique, experience-based tournament ritual promoting student-centered learning via instructors working as facilitators. Within the framework of this 70-year-old conference series, students conduct mentor-supported research activities on self-chosen topics, prepare academic papers, and present their research work to peers and expert juries within their institutions. The best research is included in the National Student Research Conference (NSRC), organized by discipline. The present study reviews and analyzes this process from the perspective of tournament rituals, skill development, and student experience. The study utilizes student opinions, perceptions, and feedback from a Student Research Conference in Economics to illustrate the method’s effectiveness. Findings suggest that such conference event series – which function as tournaments, professional conferences, and festivals via community events – effectively develop the soft skills that are becoming increasingly important in the 21st century. In addition to professional competencies, Student Research Conferences (SRC) provide student participants with positive experiences.

Az agrár-környezetvédelmi rendszerekkel (AES) kapcsolatos legtöbb kutatás a környezeti hatásukra összpontosít, de nagyon kevés tanulmány foglalkozik a gazdasági oldallal. Még kevesebb tanulmány vizsgálja a környezeti és a gazdasági eredményeket együttesen. Ebben a tanulmányban az „ökológiai hatékonyság” fogalmát használjuk e két nézőpont összekapcsolására. Célunk annak vizsgálata, hogy a magyarországi agrár-környezetgazdálkodási rendszerben való részvétel hogyan befolyásolja a szántóföldi növénytermesztők öko-hatékonyságát. A pontos összehasonlítások biztosítása érdekében fejlett adatelemzési technikákat alkalmazunk.Eredményeink azt mutatják, hogy a magyarországi szántóföldi növénytermesztő gazdaságokban jelentős lehetőség van az ökológiai hatékonyság javítására. Ha azonban az öko-hatékonyságot vizsgáljuk – amely a gazdaságok jövedelme és a növényvédő szerek, műtrágyák és energia felhasználása közötti egyensúlyt méri -, nem találunk jelentős különbséget a rendszerben részt vevő és a rendszerben részt nem vevő gazdálkodók között.

„Most research on Agri-Environmental Schemes (AES) focuses on their environmental impact, but very few studies look at the economic side. Even fewer examine both environmental and economic outcomes together. In this paper, we use the concept of „”eco-efficiency”” to combine these two perspectives.
Our goal is to study how participating in Hungary’s Agri-Environmental Scheme affects the eco-efficiency of field crop farmers. To ensure fair and accurate comparisons, we use advanced techniques in data analysis.
Our findings show that there is significant room to improve eco-efficiency on Hungarian crop farms. However, when we look at eco-efficiency — which measures the balance between farm income and the use of pesticides, fertilizers, and energy — we find no major difference between farmers who participate in the scheme and those who don’t. These results are consistent across different methods of analysis.
This raises important questions about whether the Agri-Environmental Scheme is achieving its goals effectively.”

Ez a tanulmány az online vásárlási szokásokat vizsgálja egy fuzzy következtetési rendszer (FIS) segítségével. A kutatás célja a fogyasztói preferenciák mélyebb megértése volt, különös tekintettel olyan demográfiai jellemzőkre, mint az életkor, lakóhely és foglalkoztatási státusz. A módszertan egy egyedi kérdőíven alapult, amelyet egy 2021-es EuroStat jelentés alapján dolgoztak ki. A FIS modell három bemeneti paramétert használt (életkor, foglalkoztatás, lakóhely) és nyolc termékkategóriát vizsgált. A kutatás több mint 700 magyar felsőoktatási hallgató válaszait elemezte. Az eredmények részletes képet adnak a különböző fogyasztói csoportok online vásárlási hajlandóságáról. Például az 1980-1990 között született, kisvárosban vagy fővárosban élő diákok nagyobb valószínűséggel fizetik számláikat online. A fővárosban élő diákok, különösen az Y generáció tagjai, hajlamosabbak online élelmiszert rendelni. A szórakozás terén a fővárosi Y generációs diákok mutatták a legnagyobb befektetési hajlandóságot. Az elektronikai cikkek esetében az 1980 után született városi lakosok bizonyultak a legígéretesebb célcsoportnak. A fuzzy modell lehetővé tette a fogyasztói csoportok közötti finom különbségek feltárását. A tanulmány következtetései értékes betekintést nyújtanak az online kereskedők számára, segítve őket a célzottabb marketingstratégiák kialakításában és a fogyasztói preferenciák pontosabb megértésében.

This study investigates online shopping habits using a Sugeno-type fuzzy inference system (FIS). The aim of the research was to gain a deeper understanding of consumer preferences, with a particular focus on demographic characteristics such as age, residence and employment status. The methodology was based on a specific questionnaire developed on the basis of a EuroStat 2021 report. The FIS model used three input parameters (age, employment, place of residence) and eight product categories. The survey analysed responses from more than 700 Hungarian higher education students. The results provide a detailed picture of the online shopping propensity of different consumer groups. For example, students born between 1980 and 1990, living in small towns or the capital are more likely to pay their bills online. Students living in the capital, especially members of Generation Y, are more likely to order groceries online. In terms of entertainment, Generation Y students in the capital showed the highest propensity to invest. For electronics, urban residents born after 1980 were the most promising target group. The fuzzy model allowed the identification of subtle differences between consumer groups. The conclusions of the study provide valuable insights for online retailers, helping them to develop more targeted marketing strategies and a better understanding of consumer preferences.

A témaválasztás aktualitását a fenntarthatóság felé mutató globális fogyasztói trend indokolja. Korábbi kutatások bizonyítják, hogy a regionális, és hazai termékek preferálása jelentősen támogathatja a fenntartható fogyasztást.
A tanulmányunk fő kutatási céljaként azt tűztük ki, hogy elemezzük a Z generáció magyarországi élelmiszer-vásárlási szokásait, valamint megvizsgáljuk, hogy létrehozhatók-e potenciális célcsoportok a magyar élelmiszerfogyasztás szempontjai szerint. A kutatás során kvalitatív és kvantitatív módszereket alkalmaztunk.
Kutatásunkban bizonyítottuk, hogy a Z generáció magyar élelmiszer-fogyasztási preferenciák szerinti csoportjai jelentősen különböznek egymástól a magyar élelmiszerek megítélése szempontjából. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Z generáció a hazai élelmiszerfogyasztók egy olyan sajátos jellemzőkkel rendelkező csoportja, amely a fenntartható fogyasztás fő bázisát jelentheti.
Kvantitatív kutatás keretében a magyar élelmiszerfogyasztók preferenciái alapján egyértelműen elkülöníthető szegmenseket jellemeztünk ezen generáció körében. A „Hagyományos kényelemorientált élelmiszer-vásárlók” csoportja számára a tartalom és a kényelmi szempontok a legfontosabbak a magyar élelmiszerek vásárlásakor. Az „Árérzékeny élelmiszer-vásárlók”-nak az árral kapcsolatos elemek és akciók megléte volt a legfontosabb szempont. A „Nincs preferencia” klaszter tagjainak a kiforrott értékrend hiánya miatt még nincs kifejezett preferenciarendszerük. A „Design- és reklámkövető élelmiszervásárlók”, számára pedig az élelmiszer külső jellemzői és a hozzá kapcsolódó kommunikáció és reklám a legfontosabb vásárlási szempont.
Ennek a generációnak az egyik jellemzője, hogy nem kedvelik a direkt marketing eszközöket. Ezért úgy gondoljuk, hogy az inbound marketing megoldások, a natív hirdetések és az edukációs programok kulcsszerepet játszhatnak a meglévő vásárlók megerősítésében és a még bizonytalan, de nem elzárkózó vásárlók megnyerésében. Meglátásunk szerint Z generáció sajátosságait figyelembe vevő oktatási kampányok jelenthetnek sikeres megoldást a magyar élelmiszeripari termékek népszerűsítésére a fiatalok körében.

The choice of topic is justified by the global consumer trend towards sustainability. Previous research shows that a preference for regional and domestic products can significantly support sustainable consumption.
The main research objective of our study is to analyse the food purchasing habits of Generation Z in Hungary and to investigate whether potential target groups can be created according to aspects of Hungarian food consumption. Qualitative and quantitative methods were used in the research.
In our research, we have shown that the Hungarian food consumption preferences of Generation Z groups differ significantly in their perceptions of Hungarian food. We conclude that Generation Z is a group of Hungarian food consumers with specific characteristics that may constitute the main base for sustainable consumption.
In the framework of quantitative research, we characterised clearly distinguishable segments of this generation based on the preferences of Hungarian food consumers. For the group of „Traditional convenience-oriented food buyers”, content and convenience are the most important aspects when buying Hungarian food. For „Price-sensitive food buyers”, the availability of price-related items and promotions was the most important aspect. The members of the „No preference” cluster do not yet have an explicit preference system due to the lack of a mature value system. For the „Design- and advertising-oriented grocery shoppers”, the most important purchase criteria were the external characteristics of the food and the associated communication and advertising.
One characteristic of this generation is that they do not like direct marketing tools. Therefore, we believe that inbound marketing solutions, native advertising and education programmes can play a key role in reinforcing existing customers and attracting those who are still unsure but not yet disengaged. We believe that education campaigns that take into account the specificities of Generation Z can be a successful solution to promote Hungarian food products to young people.

Az intelligens eszközök, az okos egészségügyi technológiák, a viselhető okoseszközök és a telemedicina felhasználásával az egészségügyi szolgáltatók javíthatják a betegellátást, növelhetik a hatékonyságot, és lehetővé teszik a személyre szabott orvoslást. Ez a kutatás az intelligens technológiáknak az egészségügyi szervezetekbe történő integrációjára összpontosít.
A tanulmány rednszerarchitekturát és infrastruktúrális modelleket dolgoz ki az intelligens kórtermek, a viselhető okoseszközök és a telemedicinás standok számára, felvázolva, hogy ezek az elemek hogyan integrálhatók egy egészségügyi szervezet informatikai infrastruktúrájába. Ezek a modellek keretet biztosítanak az intelligens egészségügyi megoldások tervezéséhez és megvalósításához.
Ezen architekturális modellek megosztásával és a nyílt innováció előmozdításával a kutatás célja, hogy hozzájáruljon az egészségügyi technológia fejlődéséhez és a betegek gyógyulási folyamatának javításához.

„This research focuses on the integration of smart technologies into medical organizations. By utilizing smart devices, wearable technology, and telemedicine, healthcare providers can improve patient care, enhance efficiency, and enable personalized medicine.
The study develops architectural models for smart wards, wearable devices, and telemedicine stands, outlining how these elements can be integrated into a medical organization’s IT infrastructure. These models provide a framework for designing and implementing smart healthcare solutions.
By sharing these architectural models and promoting open innovation, the research aims to contribute to the advancement of healthcare technology and improve patient outcomes.”

„Az országok világszerte igyekeznek csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket, és szén-dioxid-semlegessé válni. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy hat nagy gazdaság – Kína, Brazília, Németország, Japán, Oroszország, India és Németország – hogyan közelíti meg ezt a kihívást.
Minden országnak megvan a saját stratégiai terve a kibocsátás csökkentésére, de ezek a tervek gazdasági helyzetüktől, energiaforrásaiktól és politikai céljaiktól függően eltérőek. A kutatás azt vizsgálja, hogy ezek az országok mennyit fektetnek be a nap- és szélenergiába, és hogy ez a befektetés hogyan viszonyul ahhoz, hogy ezek az energiaforrások ténylegesen mennyi energiát termelnek.
A tanulmány megállapította, hogy egyes országok, például Németország és Japán a vártnál többet fektet be nap- és szélenergiába, de a szén-dioxid-semlegesség felé való általános fejlődésük egyenetlen. Nem tűnik valószínűnek, hogy mind a hat ország képes lesz 2050-re teljesíteni a párizsi klímamegállapodásban kitűzött célokat.
A kutatók különböző módokat javasolnak arra, hogy ezek az országok hogyan közelíthetik meg a szén-dioxid-mentesítést, figyelembe véve, hogy milyen gyorsan tudnak átállni a megújuló energiaforrásokra, mennyire jól működnek a technológiáik, és mennyire férnek hozzá az erőforrásokhoz.”

„Countries around the world are trying to reduce their reliance on fossil fuels and become carbon neutral. This study examines how six major economies – China, Brazil, Germany, Japan, Russia, and India – are approaching this challenge.
Each country has its own plan for reducing emissions, but these plans vary depending on their economic situation, energy resources, and political goals. The researchers looked at how much these countries are investing in solar and wind power, and how this investment compares to how much energy these sources are actually producing.
The study found that some countries, like Germany and Japan, are investing more than expected in solar and wind power, but overall progress towards carbon neutrality is uneven. It seems unlikely that all six countries will be able to meet the goals set out in the Paris Agreement by 2050.
The researchers suggest different ways these countries could approach decarbonization, considering how quickly they can switch to renewable energy sources, how well their technologies work, and how much access they have to resources.”

Az éghajlatváltozás sürgető globális probléma, amely azonnali cselekvést igényel. A folyamatos nemzetközi erőfeszítések és a megújuló energiát hasznosító technológiák fejlődése ellenére a világ továbbra is nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra, amelyek az éghajlatváltozás motorjai. Ez a tanulmány a fenntartható jövőbeli energetikai áttérést akadályozó összetett tényezőkkel foglalkozik. A pszichológiai, politikai és technológiai erők kölcsönhatásának vizsgálatával a kutatás rávilágít a leküzdendő kihívásokra. A pszichológiai tényezők, mint például a lakosság véleménye, megítélése, a kockázatok érzékelése és a viselkedési minták befolyásolják az éghajlatváltozásra adott egyéni és társadalmi válaszokat. A politikai és stratégiai tényezők, köztük a kormányzati politikák, a nemzetközi megállapodások és a gazdasági megfontolások alakítják a megújuló energiaforrások fejlesztésének szabályozási és gazdasági környezetét. A technológiai tényezők, mint például a megújuló energiát hasznosító technológiák hatékonysága, költséghatékonysága és méretezhetősége, döntő szerepet játszanak az energiaátállás ütemének meghatározásában. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy bár jelentős előrelépés történt a megújuló energiával kapcsolatos technológiák terén, a rendszerszintű akadályok és pszichológiai tényezők továbbra is akadályozzák a széles körű elfogadást. A fenntartható jövőbe való átmenet felgyorsítása érdekében elengedhetetlen, hogy ezeket a kihívásokat a technológiai innováció, a támogató politikák, valamint a közoktatás és a nyilvánosság bevonása kombinációjával kezeljük.

Climate change is a pressing global issue that requires immediate action. Despite ongoing international efforts and advancements in renewable energy technologies, the world continues to rely heavily on fossil fuels, which are driving climate change. This study delves into the complex factors hindering the transition to a sustainable energy future. By examining the interplay of psychological, political, and technological forces, the research sheds light on the challenges that must be overcome. Psychological factors, such as public perception, risk perception, and behavioral patterns, influence individual and societal responses to climate change. Political and strategic factors, including government policies, international agreements, and economic considerations, shape the regulatory and economic landscape for renewable energy development. Technological factors, such as the efficiency, cost-effectiveness, and scalability of renewable energy technologies, play a crucial role in determining the pace of the energy transition. The study concludes that while significant progress has been made in renewable energy technologies, systemic barriers and psychological factors continue to impede widespread adoption. To accelerate the transition to a sustainable future, it is imperative to address these challenges through a combination of technological innovation, supportive policies, and public education and engagement.

A tanulmány az afgán menekültek vállalkozói integrációjának akadályait vizsgálja Pakisztánban. A kutatás kvalitatív és kvantitatív módszereket ötvöz, beleértve interjúkat, tematikus elemzést, fuzzy SWARA módszert és többszörös regresszióanalízist. A szerzők tíz fő akadályt azonosítottak, köztük a megfelelő politikák hiányát, az informális adózást és a korrupciót. A fuzzy SWARA elemzés kimutatta, hogy a politikák hiánya a legjelentősebb akadály. A regresszióanalízis megerősítette az összes azonosított akadályt, és rámutatott néhány lehetséges előnyre, ha ezeket megszüntetnék. A tanulmány kiemeli, hogy Pakisztánnak átfogó nemzeti jogszabályokat kell kidolgoznia a menekültekre vonatkozóan, és javítania kell a menekült vállalkozók integrációját támogató politikákat. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a menekültek vállalkozói tevékenysége fontos eszköz lehet gazdasági integrációjukhoz és a befogadó ország gazdaságának fejlesztéséhez. A kutatás rávilágít arra, hogy a menekültek vállalkozói tevékenységének támogatása nemcsak humanitárius szempontból fontos, hanem gazdasági előnyökkel is járhat a befogadó ország számára.

The study examines the barriers to entrepreneurial integration of Afghan refugees in Pakistan. The research combines qualitative and quantitative methods, including interviews, thematic analysis, fuzzy SWARA and multiple regression analysis. The authors identified ten main barriers, including lack of appropriate policies, informal taxation and corruption. The fuzzy SWARA analysis showed that the lack of policies is the most significant barrier. Regression analysis confirmed all the barriers identified and pointed to some potential benefits if they were removed. The study highlights that Pakistan needs to develop comprehensive national legislation on refugees and improve policies to support the integration of refugee entrepreneurs. The authors stress that refugee entrepreneurship can be an important tool for their economic integration and for the development of the host country’s economy. The research highlights that supporting refugee entrepreneurship is not only important from a humanitarian perspective, but can also bring economic benefits to the host country.

A COVID-19 válság a jelentős forgalomcsökkenés, a szállítási nehézségek, valamint a piaci és kapcsolattartási szokások megváltozása miatt megzavarta a gazdaságokat és társadalmakat, valamint az agrár-élelmiszeripar fenntarthatóság jellemzőit. Az elemzést a PRISMA protokoll és a Scopus, Web of Science és Science Direct elektronikus adatbázisok felhasználásával végeztem. A kutatás célja, hogy bemutassa az agrár-élelmiszeripar fenntarthatóságának főbb kutatási kérdéseit (gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok szerint) a COVID-19 előtti időszakban, és összehasonlítani azt a COVID-19 időszak kutatási trendjeivel, és feltárja a járvány hatását. A kutatás lehetséges kutatási hiányosságokat és jövőbeli kutatási irányokat is megfogalmaz. A COVID-19 előtti kutatások elsősorban a környezeti és gazdasági fenntarthatósággal foglalkoztak. A fő fókuszterületek a vállalkozásfejlesztés és a környezetvédelmi kérdések voltak. A COVID-19 során a hangsúly a gazdasági fenntarthatóságra helyeződött át. A szereplők számára a túlélés volt az elsődleges cél. A fő kutatási területek a pénzügyi, leltározási, hulladékgazdálkodási és innovációs kérdések voltak. Kiemelték az élelmiszerbiztonságot és a digitalizációt. A precíziós mezőgazdaság, a rövid élelmiszer-ellátási láncok és az együttműködés növelte a hatékonyságot. Megnőtt a bizalom szerepe. A COVID-19 tapasztalatai szinte minden tudományág számára értékesek. Ennek segítségével a politikai, egészségügyi és gazdasági döntéshozók jobb megoldásokat alkalmazhatnak a jövőbeli válságok esetén.

The COVID-19 crisis has disrupted economies and societies and the sustainability characteristics of agri-food due to a significant decline in turnover, difficulties in transportation, and changes in market and contact habits. An analysis was carried out using the PRISMA protocol and the Scopus, Web of Science, and Science Direct electronic databases. The aim of this research is to present the main research issues in agri-food sustainability (economic, environmental, and social issues) in the pre-COVID-19 period, to compare it with the research trends in the COVID-19 period, and to explore the influence of the epidemic. This research looks for research gaps and possible future research directions. Research before COVID-19 was primarily concerned with environmental and economic sustainability. The main focus areas were business development and environmental issues. During COVID-19, the focus shifted to economic sustainability. Survival was the primary issue. The main research areas were financial, inventory, waste management, and innovation issues. Food safety and digitalisation were highlighted. Precision agriculture, short food supply chains, and collaboration increased efficiency. The role of trust has increased. The COVID-19 experience is valuable for almost all disciplines. Policy, health, and economic decision-makers can apply better solutions to future crises.

„A gazdaságot jelentősen befolyásolják az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kockázatok, amelyek hatékony kezelése fenntartható üzleti gyakorlatok révén felgyorsíthatja a gazdasági növekedést. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, és újra kell pozicionálniuk stratégiáikat és szervezeti kultúrájukat, hogy támogassák a fenntartható fejlődést, biztosítsák a munkavállalók, ügyfelek és más érintettek hosszú távú jólétét.
A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az ESG elemek hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést az öt nyugat-balkáni országban (Észak-Macedónia, Albánia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Szerbia). Koszovó adatainak hiánya miatt kimaradt a kutatásból. Az eredményeket összehasonlították a délkelet-európai EU-tagállamokkal, amelyeket többváltozós regresszióval elemeztek. Az eredmények szerint az ESG komponensek nem gyakoroltak jelentős hatást a nyugat-balkáni országok GDP-növekedésére. Ugyanakkor az életkilátások és a munkaerő-részvétel bizonyos hatást mutatott az EU-tagállamok GDP-jére. A zöld átmenet kulcsszerepet kapott a fenntartható gazdasági növekedés előmozdításában a nyugat-balkáni régióban, ám számos gazdasági és társadalmi kihívást vet fel, például a fejlesztési források biztosítását. Javasolt új, kreatív finanszírozási stratégiák kialakítása a politikai döntéshozatal átláthatóságának és az elszámoltathatóságnak a növelése érdekében.”

The economy is profoundly influenced by ESG (environmental, social, and governance) risks, which, when managed effectively through sustainable business practices, can drive economic growth. To foster sustainable development and safeguard the long-term well-being of employees, customers, and other stakeholders, companies must adapt their strategies and transform their organizational cultures. This study investigates the impact of ESG elements on economic growth across five Western Balkan countries: North Macedonia, Albania, Montenegro, Bosnia and Herzegovina, and Serbia. Kosovo was excluded due to insufficient data. The findings were compared with those of EU Member States in Southeastern Europe, analyzed through multivariate regression models. The analysis revealed that ESG components did not significantly influence GDP growth in the Western Balkans. However, in EU Member States, factors such as life expectancy and labor force participation demonstrated a measurable effect on GDP growth. The green transition has emerged as a critical driver of sustainable economic growth in the Western Balkans but also presents substantial economic and social challenges, particularly in securing the necessary development resources. To address these challenges, the study advocates for innovative financing strategies to enhance transparency and accountability in policy-making processes.

A kutatás célja a személy-szervezet illeszkedés és a munkavállalói jóllét közötti kapcsolat feltárása volt három közép-európai országban a „bizonytalansággal” való összefüggésben: Litvániában, Szlovákiában és Magyarországon. A tanulmány primer kérdőíves felmérésen alapuló megközelítést alkalmazott, amelynek eredményeképpen összesen 1140 válaszadó vett részt a kutatásban. A kérdőív három fő részből állt: személy-szervezet illeszkedés, munkavállalói jóllét és demográfiai háttérinformációk. A személy-szervezet illeszkedést a válaszadók egy 3 tételes skálán értékelték, míg a munkavállalók jóllétét egy 18 tételes skálán. Utóbbi kategória 3 dimenziót tartalmazott: személyes jóllét (a mindennapokban megélt, személyes well-being), munkahelyi jóllét és pszichológiai jóllét. A felmérés adatainak elemzésére a részleges legkisebb négyzetek strukturális egyenletmodellezését (PLS-SEM) alkalmaztuk. A vizsgálat eredményei szignifikáns pozitív kapcsolatot mutatnak a személy-szervezet illeszkedés és a munkavállalói jóllét három dimenziója – személyes jóllét, munkahelyi jóllét és pszichológiai jóllét – között három közép-európai országban: Litvániában, Szlovákiában és Magyarországon. Különösen Magyarország és Litvánia, valamint Szlovákia és Litvánia között voltak érzékelhető különbségek. Ezzel szemben Magyarország és Szlovákia között nem mutatkozott jelentős különbség e változók tekintetében, ami részben talán betudható annak, hogy mindkét ország a „keleti blokkhoz” tartozott, és a szervezeti kultúra kialakulását és fejlődését illetően hasonló előzményekkel bír. Összevetésben Litvániával, a sikeresebb szervezeti illeszkedés hazánkban jobb eredményeket mutat, ami a munka-magánélet egyensúly megvalósítását illeti. A kutatás eredménye iránymutatást adhat a szervezeteknek a munkavállalókat támogató jobb munkakörnyezet kialakításához és a munkavállalók jóllétének fokozását célzó programok továbbfejlesztéséhez.

„The objective of this research is to explore the relationship between person-organization fit and employee well-being in the context of uncertainty across three Central European countries: Lithuania, Slovakia and Hungary. This study employed a survey-based approach, resulting in a total of 1,140 respondents. The survey utilized a structured questionnaire designed with a five-point Likert scale. The questionnaire consisted of three main sections: person-organization fit, employee well-being and demographic information. Person-organization fit was assessed through a 3-item scale, while employee well-being was evaluated using an 18-item scale that included 3 dimensions: life well-being, workplace well-being and psychological well-being. Partial least squares structural equation modeling (PLS-SEM) was employed to analyze the survey data. The findings of the study reveal significant positive relationships between person-organization fit and three dimensions of employee well-being – life well-being, workplace well-being and psychological well-being – in three Central European countries: Lithuania, Slovakia and Hungary. Notably, there were discernible differences between Hungary and Lithuania, as well as between Slovakia and Lithuania. Conversely, no significant distinctions were observed between Hungary and Slovakia in relation to these variables.
This understanding can guide organizations in fostering a work environment that supports employees. Furthermore, the results of this study create the prospect of providing actionable guidance to organizations aiming to strengthen their approaches for enhancing employee well-being across dimensions such as life well-being, workplace well-being and psychological well-being.”

„Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a diákok kognitív problémamegoldó készségei hogyan befolyásolják az e-tanulás hatékony kezelésére való képességüket. A kutatás feltárja továbbá a pszichológiai motiváció és a társakkal való együttműködés szerepét ebben a kapcsolatban.
Az eredmények azt sugallják, hogy az erős problémamegoldó készségek közvetlenül befolyásolják az e-tanulás menedzselését. Emellett a pszichológiai motiváció és a társakkal való együttműködés összekötő kapocsként szolgál, vagyis fokozza a problémamegoldó készségeknek az e-tanulás sikerességére gyakorolt hatását.
A tanulmány nemek közötti különbségeket is talált az e-tanulás irányításában, a női hallgatók magasabb szintű pszichológiai motivációt mutattak.
Összességében ez a kutatás rávilágít a kognitív problémamegoldó készségek és az olyan támogató tényezők, mint a motiváció és a társakkal való együttműködés fontosságára a sikeres e-tanulásban.”

„This study investigates how students’ cognitive problem-solving skills influence their ability to manage e-learning effectively. The research also explores the role of psychological motivation and peer collaboration in this relationship.
The findings suggest that strong problem-solving skills directly impact e-learning management. Additionally, psychological motivation and peer collaboration mediate this relationship, meaning they enhance the impact of problem-solving skills on e-learning success.
The study also found gender differences in e-learning management, with female students exhibiting higher levels of psychological motivation.
Overall, this research highlights the importance of cognitive problem-solving skills and supportive factors like motivation and peer collaboration in successful e-learning experiences.”

„Az éghajlatváltozás globális probléma, amelyet sürgősen kezelni kell, nem csupán gazdaságpolitikai szinten. Hatásai nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is jelentősek, befolyásolják az emberek mindennapi életét, egészségét és hangulatát. Az üvegházhatású gázok kibocsátása a globális felmelegedés egyik fő oka, és súlyos változásokat idéz elő az ökoszisztémában. Az üzleti szektor átalakítása kulcsfontosságú a klímasemlegesség elérése érdekében: innovációra és zöld megoldásokra van szükség, ami pénzt, tudást, készségeket és vezetői elkötelezettséget igényel.

Egy tanulmány a zöldülés üzleti szempontjait vizsgálja, két ország – Magyarország és Szlovákia – vállalatainak összehasonlításával. A kutatás egy előzetesen tesztelt kérdőív segítségével gyűjtött adatokat: 427 magyar és 181 szlovák vállalat válaszait elemezte. Az eredmények megmutatják, mely vállalatok járnak élen a fenntartható gyakorlatok bevezetésében, és rávilágítanak a zöldebb működés elterjedését akadályozó főbb kihívásokra.”

„Climate change is a pressing global issue that demands immediate action beyond economic policy measures. Its effects extend beyond the environment, deeply influencing economies, societies, and individuals’ daily lives, health, and overall well-being. A major driver of global warming, greenhouse gas emissions, is causing profound disruptions to ecosystems worldwide.

Achieving climate neutrality hinges on a transformative shift within the business sector. Companies must adopt innovative and sustainable solutions, which require substantial investments in resources, expertise, skill development, and strong leadership commitment. The transition to greener operations is not only an environmental imperative but also an opportunity to drive long-term economic and social benefits.”

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen tényezők befolyásolták, hogy 2009 és 2022 között hol létesültek kézműves sörfőzdék Budapesten. A szerzők statisztikai modellek segítségével elemezték az adatokat, hogy megnézzék, hogyan befolyásolták a helyszínnel kapcsolatos tényezők, például a népesség, a jövedelem és a helyi vállalkozások a mikro sörfőzdék számát a város különböző területein. A tanulmány megállapította, hogy mind a keresleti, mind a kínálati tényezők szerepet játszanak a sörfőzdék elhelyezkedésében. Például a magasabb jövedelemmel, magasabb képzettségi szinttel, nagyobb népsűrűséggel és több helyi vállalkozással rendelkező területeken általában több kézműves sörfőzde található. Más sörfőzdék jelenléte ugyanabban a kerületben szintén pozitív hatással van, ami arra utal, hogy a sörfőzdéknek előnyös lehet egymás közelében lenni. Úgy tűnik azonban, hogy a szomszédos kerületekben lévő sörfőzdék száma nem gyakorol nagy hatást. Érdekes módon a kutatás megállapította, hogy a COVID-19 korlátozásoknak nincs jelentős negatív hatása a kézműves sörfőzdék számára, ami rávilágít az ágazat ellenálló képességére. Összességében úgy tűnik, hogy a budapesti kézműves sörgyártás továbbra is növekszik és alkalmazkodik. Ez az egyik első olyan tanulmány, amely a közép- és kelet-európai kézműves söriparra összpontosít, és az első, amely részletes, naprakész adatok alapján elemzi a magyarországi sörfőzdék telephelyválasztását. A kutatás 14 évet ölel fel, megragadva az iparág korai növekedését és fejlődését Budapesten egészen 2022-ig. Több elképzelést is tesztel azzal kapcsolatban, hogy mi készteti ezeket a vállalkozásokat arra, hogy bizonyos helyszíneket válasszanak.

This paper explores what factors influenced where craft beer breweries were established in Budapest, Hungary, between 2009 and 2022. The authors analyzed data using statistical models to see how location-related factors, like population, income, and local businesses, affected the number of microbreweries in different areas of the city. The study found that both demand and supply factors play a role in where breweries are located. For example, areas with higher incomes, higher education levels, greater population density, and more local businesses tend to have more craft breweries. The presence of other breweries in the same district also has a positive effect, suggesting that breweries may benefit from being near each other. However, the number of breweries in neighboring districts doesn’t seem to have much impact. Interestingly, the research found that COVID-19 restrictions did not have a significant negative effect on the number of craft breweries, which highlights the resilience of this sector. Overall, the craft beer industry in Budapest appears to still be growing and adapting. This is one of the first studies to focus on the craft beer industry in Central and Eastern Europe and the first to analyze brewery location choices in Hungary using detailed, up-to-date data. The research spans 14 years, capturing the industry’s early growth and development in Budapest up until 2022. It tests multiple ideas about what drives these businesses to choose certain locations.

A 2019-ben megjelent koronavírus és a gazdasági válság a munkahelyi jólét egyik legerőteljesebb befolyásoló tényezőjévé vált. A koronavírus-válság okozta hatások még mindig érezhető hatást gyakorolnak a munka világának számos területén. A tanulmány elsődleges célja volt a szlovákiai kis- és középvállalkozások munkahelyi jóllétének felmérése. A kutatás eredményei szerint szignifikáns összefüggés mutatható ki a munkahelyi szorongás, idegesség, szomorúság és a munkahelyi jólét között. Az eredmények azt is megmutatták, hogy a dolgozók érzelmi tényezőinek elemeinek sorrendje hogyan befolyásolja a munkahelyi közérzet elérését: elsősorban a munkahelyi szomorúság, majd a munkahelyi szorongás, végül a munkahelyi idegesség hat leginkább a vizsgált dolgozók munkával való elégedettségére.

The coronavirus that appeared in 2019 and the economic crisis have become one of the most powerful influencing factors in terms of workplace well-being. The effects caused by the coronavirus crisis have still left a noticeable impact in many areas of working life. The primary goal of the study was to analyse the workplace well-being in Slovakian small and medium-sized enterprises. According to the research, a significant correlation can be shown between workplace anxiety, nervousness, and sadness and the achievement of workplace well-being. The results also showed how the order of the elements of the negative emotional factor affects the achievement of well-being at work: first of all, sadness at work, then anxiety at work, and finally nervousness at work, had an impact on the development of job satisfaction.

A cikk a csapatmunkát, csapatjátékosságot vizsgálja különböző területeken. Ilyen a csapatmunka pszichológiai biztonsági szerepe, a projektmenedzsmentben, kiváltkép az agilis módszertanokban való megjelenésének fontossága és az oktatásban való alkalmazása. A primer kutatás egy 2024Q1-Q2-ben végzett online kérdőíves adatgyűjtésen alapul, melynek célközönsége jelenleg tanulmányokat folytató, vagy már tanulmányaikat befejező személyek az oktatás bármelyik szintjéről. A különböző oktatáshoz kapcsolódó fórumon, levelezőlistán, egyetemi hallgatói önkormányzatok terjesztett kérdőívre végül 948 válasz érkezett. Az adatokon különféle statisztikai módszerek segítségével (ANOVA, T-próba, leíró statisztika) történt elemzés. A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy az oktatási intézmények önmagukban a szintek, tagozatok, területek esetében van e különbség a csapatjátékosságban. Az eloszlás központi tendenciája azt mutatja, hogy a válaszadók többsége magas pontszámokat adott magának csapatjátékosság szempontjából. Így vizsgálatra kerültek a különböző képzési szintek, tagozatok, tanulmányi területek. Az eredmények alapján a tanulmányi szint befolyásolhatja az egyének önértékelését csapatjátékosként, azonban nincs szignifikáns különbség a csapatjátékosság pontszámaiban a különböző tanulmányi szakok között. Ez ara engedhet következtetni, hogy a tudományág maga nincs hatással a csapatjátékosságra. A nappali tagozathoz képest az egyéb tagozatos hallgatók magasabb pontszámokat értek el, ami arra utalhat, hogy ezek a hallgatók jobban érzik magukat csapatjátékosként, mint a nappali tagozatos társaik. A diplomára épülő képzés és az alapdiplomát adó képzés között van szignifikáns különbség, ahol a diplomára épülő képzések hallgatói magasabb csapatjátékosság pontszámokat értek el. Az alapdiplomát adó képzések esetében így a csapatmunkára és csoportos feladatokra nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni.

The article examines teamwork and team player characteristics across various domains. It focuses on the role of psychological safety in teamwork, its importance in project management—particularly in agile methodologies—and its application in education. The primary research is based on online survey data collected in Q1-Q2 of 2024. The target audience for the survey included individuals either currently studying or having completed their studies at any educational level. The survey was disseminated through various education-related forums, mailing lists, and university student unions, receiving a total of 948 responses. The data was analyzed using various statistical methods (ANOVA, t-test, descriptive statistics). The research aimed to investigate whether there are differences in team player characteristics based on the level, division, or field of education. The central tendency of the distribution indicates that most respondents rated themselves highly as team players. Therefore, different levels of education, divisions, and fields of study were examined. The results suggest that the level of education may influence individuals’ self-assessment as team players, although there are no significant differences in teamwork scores between different fields of study. This indicates that the academic discipline itself does not impact team player characteristics. Compared to full-time students, those in other study formats scored higher, suggesting they feel more confident as team players than their full-time counterparts. There is a significant difference between postgraduate and undergraduate programs, with postgraduate students achieving higher teamwork scores. Thus, greater emphasis should be placed on teamwork and group tasks in undergraduate programs.

A tanulmány az európai és magyar bankközi kamatlábak (EURIBOR, ESTR, BUBOR) az euró–forint árfolyam és a MAX index volatilitási kapcsolatát vizsgálja a Diebold-Yilmaz (2012) módszertanára épülő spillover táblázatok segítségével. Az öt változós VAR-modellben a generalizált előrejelzési hiba variancia dekompozíciót alkalmazzuk, így pontosan mérhető a volatilitási átgyűrűzésének a mértéke. Meghatározásra kerül 3 időszakon (2019 Q3-Q4, 2020 Q1, 2022 Q3) az EURIBOR sokk hatása magyar az euró-forint árfolyamra, azonban a magyar kamatlábakra gyakorolt hatás marginális. A VAR modellünkben a BUBOR index a nemzetközi pénzügyi volatilitás nettó befogadója.

The study examines the volatility relationship between European and Hungarian short-term interbank lending rates (EURIBOR, ESTR, BUBOR) and the euro–forint exchange rate using variance decomposition and spillover tables based on the methodology of Diebold-Yilmaz (2012). The five-variable VAR model employs the generalized forecast error variance decomposition framework to avoid distortions arising from the ordering of variables, enabling accurate measurement of directed volatility spillovers. The analysis identifies the impact of EU market shocks across three periods (Q3-Q4 2019, Q1 2020, and Q3 2022), but finds that their influence on Hungarian interest rates is marginal. BUBOR is primarily a net receiver of spillovers, with effects originating more from the MAX benchmark than from EURIBOR.

„Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy az egyetemek hogyan készíthetik fel a hallgatókat a munkaerőpiacra az Ipar 4.0 korszakában. Míg számos tanulmány a technikai készségekre összpontosít, ez a kutatás a puha készségek, például a kommunikáció, a csapatmunka és a problémamegoldás fontosságát vizsgálja.
A tanulmány az Óbudai Egyetem mérnök- és műszaki menedzserhallgatóinak megkérdezésével megállapította, hogy a hallgatók mind a műszaki, mind a soft készségeket értékelik. Az általuk kiemelt konkrét készségek azonban a tanulmányi területtől függően változnak. A mérnökhallgatók inkább a műszaki ismeretekre helyezik a hangsúlyt, míg a műszaki menedzser hallgatók a döntéshozatali és vezetői készségeket tartják fontosabbnak.
A tanulmány azt javasolja, hogy az egyetemeknek úgy kell átalakítaniuk tanterveiket, hogy azokban a műszaki és a puha készségek fejlesztése egyaránt helyet kapjon. A problémaalapú tanulási lehetőségek biztosításával, valamint a kommunikáció és a csapatmunka hangsúlyozásával az egyetemek jobban fel tudják készíteni a hallgatókat a modern munkaerő kihívásaira.”

„This study explores how universities can prepare students for the job market in the era of Industry 4.0. While many studies focus on technical skills, this research examines the importance of soft skills, such as communication, teamwork, and problem-solving.
By surveying engineering and technical manager students at Óbuda University in Hungary, the study found that students value both technical and soft skills. However, the specific skills they prioritize vary depending on their field of study. Engineering students tend to emphasize technical knowledge, while technical manager students place more importance on decision-making and leadership skills.
The study suggests that universities need to adapt their curricula to incorporate both technical and soft skills development. By offering problem-based learning opportunities and emphasizing communication and teamwork, universities can better prepare students for the challenges of the modern workforce.”

Ez a tanulmány a vietnámi egyetemi hallgatók kiberbiztonsági tudatosságát és viselkedését vizsgálta, okostelefon-használatukra összpontosítva. A kutatás megállapította, hogy sok diáknak hiányoznak az alapvető kiberbiztonsági ismereteik, és gyakran elhanyagolják a lényeges és elkerülhetetlen biztonsági gyakorlatokat. Ez rávilágít a fokozott kiberbiztonsági oktatás szükségességére, hogy a fejlődő országok fiataljai a digitális technológia korában megvédhessék magukat a kiberfenyegetésektől.

This study examined the cybersecurity awareness and behaviors of university students in Vietnam, focusing on their smartphone usage. The research found that many students lack basic cybersecurity knowledge and often neglect important security practices. This highlights the need for increased cybersecurity education to help young people in developing countries protect themselves from cyber threats in the age of digital technology.

A tanulmány a fiatal vállalkozók projektjeinek sikertényezőit vizsgálja. A szerzők öt fő csoportba sorolták a sikertényezőket: fiatal vállalkozók, kormányzat, üzleti környezet, oktatási intézmények és pénzügyi szektor. A kutatás során 47 fiatal vállalkozóval készítettek interjút és kérdőíves felmérést. Az adatok elemzéséhez a fuzzy analitikus hierarchia folyamat módszert alkalmazták. Az eredmények azt mutatják, hogy a „Fiatal vállalkozó” csoporton belül a legfontosabb tényezők a kognitív tőke, a nem-kognitív tőke, az emberi tőke, a vállalkozói szándék, a családi támogatás és az üzleti terv megléte. A tanulmány kiemeli, hogy fontos a fiatal vállalkozókat pszichológiailag felkészíteni a kockázatvállalásra, új készségek elsajátítására, nagy mennyiségű adat kezelésére, valamint önbizalommal és elszántsággal felvértezni őket. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a fiatalok vállalkozói tevékenységének támogatása kulcsfontosságú a gazdaság fellendítése és a munkanélküliség csökkentése szempontjából. Javasolják, hogy a jövőben további kutatásokat végezzenek a gazdaság különböző ágazataiban működő fiatal vállalkozók sikertényezőinek azonosítására, mivel ezek eltérőek lehetnek az egyes területeken és tevékenységekben.

The study examines the success factors of young entrepreneurs’ projects. The authors grouped the success factors into five main categories: young entrepreneurs, government, business environment, educational institutions and financial sector. The research involved interviews and a questionnaire survey with 47 young entrepreneurs. The fuzzy analytic hierarchy process method was used to analyse the data. The results show that the most important factors within the „Young Entrepreneur” group are the presence of cognitive capital, non-cognitive capital, human capital, entrepreneurial intention, family support and business plan. The study underlines the importance of preparing young entrepreneurs psychologically to take risks, learn new skills, manage large amounts of data, and to be equipped with self-confidence and determination. The authors stress that supporting young people’s entrepreneurship is key to boosting the economy and reducing unemployment. They suggest that further research should be carried out in the future to identify the success factors of young entrepreneurs in different sectors of the economy, as these may vary across fields and activities.

A koronavírus-járvány nemcsak az emberek egészségére, hanem a munkahelyekre is jelentős hatással volt. A világjárvány felerősítette a félelmet, a frusztrációt, a stresszt és a szorongást a munkahelyeken, és megváltoztatta az alkalmazottak millióinak munkáját. A koronavírus-járvány első hulláma világszerte soha nem látott mértékben gyorsította fel a távmunka bevezetését. A tanulmány a koronavírus-járvány miatt bevezetett távmunka hatásait vizsgálja magyar munkavállalók megkérdezésével. Eredményeink szerint szignifikáns kapcsolat van a távmunka eredményessége és a munkaidő-gazdálkodás között. Saját vizsgálatunk is megerősíti, hogy a távmunka jelentős hatással van a dolgozók mentális egészségére. A magyar munkavállalók mentális egészségét leginkább a koronavírus miatti szorongás, a társadalmi elszigeteltségben végzett munka, valamint a munka és a magánélet konfliktusa befolyásolja.

The coronavirus pandemic had a significant impact, not only on people’s health, but also on jobs. The pandemic has intensified fear, frustration, stress and anxiety in the workplace and changed the way millions of employees do their jobs. The first wave of the coronavirus pandemic globally accelerated the introduction of telework at an unprecedented rate. This study evaluates the effects of teleworking introduced, due to the coronavirus pandemic, by surveying Hungarian employees. According to our results, there is a significant relationship exists between the efficacy of telework and the management of working time. Our own investigation also confirms that telework has a significant impact on the mental health of workers. The mental health of Hungarian workers is most strongly affected by anxiety, due to the coronavirus, working in social isolation and the conflict between work and private life.

Maslow szükséglethierarchiája volt az egyik első modell, amely bemutatta azokat a különböző tényezőket, amelyek az egyének elégedettségi szintjére hatnak. E tanulmány célja volt, hogy a meglévő modellt továbbfejlessze, felhasználva annak alapelveit. A fő kérdés annak meghatározása, hogy milyen tényezők motiválják a vezetőket arra, hogy jelenlegi munkahelyi pozíciójukban maradjanak. Módszertanilag a vizsgálatot 325 résztvevővel végeztük, a kérdéssor nyolc kérdésből állt, amelyek mindegyike megfeleltethető a Maslow-féle szükséglethierarchia egy-egy szintjének. A tanulmány azt mutatja, hogy a pozícióban maradásra való hajlandóság az egyéntől függ. A fuzzy-halmazos, kvalitatív, összehasonlító elemzéssel két olyan emberprofilt azonosítottunk, akik következetesen nem hajlandóak munkahelyet váltani, annak ellenére, hogy a Maslow-piramis szintjein nem teljes mértékben elégedettek. Ezzel szemben van egy olyan profiltípus, amely a legtöbb szinten elégedett ugyan, mégis hajlandó munkahelyet váltani. Ezt a profilt a „fiatal életkor” és a „magasabb iskolai végzettség” jellemzi. A kutatási kérdésre válaszolva, a Maslow modellt véve alapul, nincs olyan egységes „képlet”, olyan megoldás, amely mellett az adott munkavállaló biztosan hajlandó tartósan ott maradni ugyanazon a munkahelyen.

Environments and their core principles, affect people on different levels. Maslow’s hierarchy of needs was one of the first models to depict the various factors that individuals want to fulfill, to feel content. The purpose of this study is to further develop the existing model, using its core principles, to determine, what factors motivate managers to stay in their current positions. Methodologically, the study was conducted with 325 participants, consisting of eight questions, each one matches one level of Maslow’s hierarchy of needs. This study shows that the willingness to stay in a position depends on the individual. With the fuzzy-set, qualitative, comparative analysis, two profiles of people were identified, that are consistently not willing to change their jobs, although they are not fully satisfied on every level of Maslow’s theory. In contrast, there is a profile type is content with most points of job satisfaction, but is willing to change the job. This profile is characterized by a “young age” and “higher education”. To answer the research question, there is no general hierarchy according Maslow’s theory, where people are willing to stay in their job. Considering the results of the study, there are people with low satisfaction levels, not preferring to change the job, with a high consistency, while others with very high satisfaction, have low consistency when it comes on the willingness to stay on their job.

A tudatos életmód olyan fogyasztói jelenség, amely szorosan kapcsolódik az egészségfejlesztés, a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdéseihez és trendjeihez. Ez a tanulmány ezt az összetett viselkedést vizsgálja a Z generáció körében. A fiatalok sajátos értékrendje és gondolkodásmódja sok esetben sajátos megoldásokat indukál, legyen szó oktatásról, preferenciarendszerekről vagy fogyasztói választásokról. A fiatalok azért is különleges célcsoportot jelentenek e kérdés tekintetében, mert értékrendjük gyakran még alakítható és formálható. A kutatás célja, hogy rámutassunk a tudatos életmód fontossáságra, valamint a fiatalokban tudatosítsuk ennek az életmódnak az értelmét és jelentőségét, valamint egyéni társadalmi és környezeti előnyeit és hatásait. A tanulmányban a Z generációra vonatkozó kvantitatív kutatás részeredményeit mutatjuk be leíró statisztikák és korrelációs elemzések tükrében.

Conscious living is a consumer phenomenon that is closely linked to issues and trends in health promotion, sustainability and environmental awareness. This study explores this complex behaviour among Generation Z. The specific values and mindset of young people often induce specific solutions, be it in terms of education, preference systems or consumer choices. Young people are a special target group for this issue because their values are often still shaping and forming. The aim of this research is to highlight the importance of conscious living and to make young people aware of the meaning and importance of this lifestyle, as well as its individual social and environmental benefits and impacts. In this paper, partial results of quantitative research on Generation Z are presented in the light of descriptive statistics and correlation analyses.

Ez a tanulmány az elektromos áram árának előrejelzési modelljeit vizsgálja az energiaválság előtti és utáni időszakokban. A kutatók különböző módszereket alkalmaztak, beleértve az egyváltozós (exponenciális simítás és ARIMA) és többváltozós (ARIMAX és többszörös lineáris regresszió) modelleket. Az elemzés két 24 hónapos időszakot hasonlított össze: 2019 júniusától 2021 májusáig (energiaválság előtt) és 2021 júniusától 2023 májusáig (energiaválság alatt). Az eredmények azt mutatják, hogy a többváltozós modellek általában pontosabb előrejelzéseket adtak, különösen az energiaválság utáni volatilis időszakban. Ez rámutat a külső tényezők fontosságára az áramár-előrejelzésben. A megújuló energiaforrások részarányának növekedése jelentősen hozzájárult az áramárak csökkenéséhez mindkét időszakban. Az energiaválság előtti időszakra vonatkozó becslések általában alacsonyabb hibaszázalékot mutattak, ami jelzi, hogy az energiaválság bonyolultabbá tette az áramárak előrejelzését. A tanulmány kiemeli a különböző modellezési technikák fontosságát és a külső gazdasági és energiapiaci változók hatását az áramárakra. A kutatók javasolják további fejlett módszerek, például gépi tanulás és neurális hálózatok alkalmazását a jövőbeni kutatásokban az előrejelzések pontosságának növelése érdekében.

This study examines electricity price forecasting models for the periods before and after the energy crisis. The researchers used different methods, including univariate (exponential smoothing and ARIMA) and multivariate (ARIMAX and multiple linear regression) models. The analysis compared two 24-month periods: from June 2019 to May 2021 (before the energy crisis) and from June 2021 to May 2023 (during the energy crisis). The results show that multivariate models generally gave more accurate forecasts, especially in the volatile period after the energy crisis. This highlights the importance of external factors in electricity price forecasting. The increase in the share of renewables has contributed significantly to the decrease in electricity prices in both periods. Estimates for the pre-energy crisis period generally showed lower error rates, indicating that the energy crisis has made electricity price forecasting more complex. The study highlights the importance of different modelling techniques and the impact of external economic and energy market variables on electricity prices. The researchers suggest the use of additional advanced methods such as machine learning and neural networks in future research to increase the accuracy of forecasts.

Ez a kutatás azt vizsgálja, hogy az Európai Unió bővítése hogyan befolyásolta a családi dinamikát, különösen a digitális kommunikáción keresztül, mivel sok fiatal külföldön keres jobb lehetőségeket. Az Európai Szociális Felmérés adatainak elemzésével a tanulmány rávilágít a különböző országok és generációk kommunikációs mintáinak különbségeire, a visegrádi4 országokra és a legfontosabb befogadó országokra összpontosítva. A fiatal és képzett egyének migrációja széttöredezett családi struktúrákhoz vezetett, ahol a digitális kommunikáció gyakran a családi kapcsolatok fenntartásának elsődleges eszközévé válik. Ez a fizikai közelségről a virtuális közelségre való áttérés kihatással van a család dinamikájára és az érzelmi közelségre. A tanulmány rávilágít a digitális kommunikációban mutatkozó jelentős generációs és regionális különbségekre, különösen a migrációból eredő transznacionális családok körében. A fiatalabb generációk általában ügyesebben használják a digitális kommunikációs eszközöket, ami hatással van arra, hogy a családok hogyan tartják fenn a távolságokon átívelő kapcsolatokat. A digitális kommunikációt kétélű kardnak tekintik, felismerve a kapcsolatok megkönnyítésében játszott szerepét, ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy elmoshatja a munka és a magánélet közötti határokat. Az idősebb generációk körében egyre nagyobb az érdeklődés a digitális eszközök használata iránt a fiatalabb családtagokkal való kommunikációban. Sok nagyszülő igyekszik fejleszteni technológiai ismereteit, hogy javítsa a külföldön élő gyermekeivel és unokáival való kapcsolattartást. Különösen a kelet-európaiak mutatnak erős preferenciát a digitális kommunikációs módszerek, például az sms és az üzenetküldés iránt, míg a nyugatiak inkább a személyes interakciókat részesítik előnyben. Ezek az eredmények kiemelik a családi kommunikáció változó jellegét a migráció és a technológiai fejlődés összefüggésében, rámutatva a távolságokon átívelő családi kapcsolatok fenntartásának kihívásaira és lehetőségeire egyaránt.

This research explores how the expansion of the European Union has influenced family dynamics, particularly through digital communication, as many young individuals seek better opportunities abroad. By analyzing data from the European Social Survey, the study highlights differences in communication patterns across various countries and generations, focusing on the Visegrad4 nations and key recipient countries. The migration of young and skilled individuals has led to fractured family structures, where digital communication often becomes the primary means of maintaining family connections. This shift from physical to virtual proximity has implications for family dynamics and emotional closeness. The study highlights significant generational and regional differences in digital communication, particularly among transnational families resulting from migration. Younger generations tend to be more adept at using digital communication tools, which affects how families maintain ties across distances. They perceive digital communication as a double-edged sword, recognizing its role in facilitating connections while also noting that it can blur the lines between work and personal life. There is an increasing interest among older generations in using digital tools to communicate with younger family members. Many grandparents are making efforts to improve their technological skills to enhance interactions with their children and grandchildren living abroad. Eastern Europeans, in particular, show a strong preference for digital communication methods such as texting and messaging, while Westerners tend to favor face-to-face interactions. These findings underscore the evolving nature of family communication in the context of migration and technological advancement, highlighting both challenges and opportunities for maintaining familial relationships across distances.

Ez a cikk egy rövid recenziót nyújt Ciara L. Murphy Performing Social Change on the Island of Ireland: From Republic to Pandemic (Routledge, 2023) című könyvéről. Murphy könyve egy interdiszciplináris utazást nyújt az olvasónak, amely az 1980-as években kezdődik és 2020-ban ér véget, amikor a COVID-19 pandémia megrázta a világot. Murphy könyve bevezeti az olvasót az ír szigetet, tehát az Ír Köztársaságot és Észak-Írországot egyaránt érintő legfőbb politikai, társadalmi és gazdasági változásokba, rámutatva arra, hogy 1980 és 2020 között ezek a kritikus változások hogyan hatottak az ír színházi előadások tartalmára és működésére, valamint arra is, hogy az előadások hogyan reflektáltak a politikai, társadalmi és gazdasági válsághelyzetekre. Murphy könyve hangsúlyozza, hogy a sikeresnek tűnő arculat ellenére a nemzet pillérei súlyos válságban vannak aggasztó globális gazdasági trendek beáramlása miatt, ami többek között példátlan lakhatási válságot és növekvő hajléktalansági rátát eredményez Írország szigetén. Ez a könyvismertető a könyv egyéb fontos érvei mellett kiemeli Murphy állítását, miszerint az ír színháztörténet elválaszthatatlan az ír társadalom-, gazdaság- és politikatörténettől. A recenzió külön kiemeli és dicséri a könyv interdiszciplináris elemzéseit, amelyek azt vizsgálják, hogy az 1980 és 2020 közötti időszak legfőbb társadalompolitikai és gazdasági változásai hogyan befolyásolták a színházi előadások tartalmát, formáját és szerepét, valamint az előadások fogadtatását az ír szigeten. A könyvismertető rávilágít arra is, hogy Murphy könyve nemcsak a színháztörténet kutatói számára lehet hasznos és érdekes, hanem azok számára is, akiket érdekel a feminizmus, a posztmodern dramaturgia, a politika- és társadalomtudományok, a gazdaságtörténet, és mindezek egymásra hatása.

This paper offers a brief review of Ciara L. Murphy’s book Performing Social Change on the Island of Ireland: From Republic to Pandemic (Routledge, 2023). Murphy’s book walks readers through an interdisciplinary journey which begins in the 1980s and ends in 2020 when the COVID-19 pandemic shook the world. Murphy’s book introduces readers into complex political, social, and economic changes and their reflection in a vast range of performances on the island of Ireland. It emphasises how despite Ireland’s outward image of success, the pillars of the nation are currently in crisis due to the influx of concerning global economic trends that ruin the fabric of Irish society, resulting, for instance, in an unprecedented housing crisis and rising homelessness figures. This book review underlines, among other crucial aspects of the book, Murphy’s argument that Irish performance history is inseparable from social, economic, and political history. More specifically, the review commends the book’s interdisciplinary discussions on how moments of social, political, and economic change have affected the content, form, and function of theatre production and reception on the island of Ireland. This book review equally highlights the ways in which Murphy’s book might be of interest not only to theatre and performance history scholars, but also to those with an interest in nuanced discussions of feminism, postmodern dramaturgy, political and social sciences, and economic history, too.

A digitális pénzügyi technológiák alapot teremtenek az árnyékgazdaság kialakulásának előfeltételeinek tanulmányozására, az illegális pénzáramlások elleni mechanizmusok felkutatására és az ország pénzügyi stabilitásának biztosítására szolgáló új koncepciók kialakítására. A cikk az árnyékgazdaság, a pénzügyi stabilitás és a pénzügyi digitalizáció közötti összefüggések mértékét kívánja felmérni a kognitív modellezés elvein keresztül. Az empirikus vizsgálat bebizonyította, hogy Ukrajnában a digitális pénzügyek és pénzügyi erők jelenlegi fejlődési státusza elegendő a gazdaság árnyékműveleteinek jelentős csökkentésére.

Digital financial technologies create a basis for forming new concepts for studying the prerequisites for the emergence of the shadow economy, the search for mechanisms to counteract illicit financial flows, and ensuring financial stability in the country. The article aims to assess the degree of connections between the shadow economy, financial stability and finance digitalization using the principles of cognitive modelling. The empirical study proved that the current status of development of digital finance and financial strength in Ukraine is sufficient for a significant reduction of shadow operations in the economy.